Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rabat 2.nap

2022.07.01

Marokko- Rabat 

 

A nyitott ablaknak köszönhetően, 4:30-tól éberen pillogtam az ágyban. A hívő müezzin kellemes hívó éneke több hangszóróból is betöltötte a város levegőjét, s ezt követte a macskák önkéntelen torokgörcse, vernyákoltak észveszejtve az utcákon, majd a kukorékoló brigád, és egyéb tollasok  is beléptek e hajnali kompániába, így lett teljes a pirkadati "koncserto".. 

Hagytam Fattit még szunnyadozni, csendben molyoltam a telefonomon. De mint a jó anyukának, neki is gyanús lett a nagy csend, és azt vettem észre, hogy nyitott szemmel skubizza a ténykedésem. Tehát a "jó reggelt, kedvesem!" után készített egy kávét, nekem egy teát és felszökött a tetőteraszra az első Camel cigijét elpöfékelni. ...hagyva nekem is időt a cicomára. Miután lementünk a földszinti étkezőbe nyamizni, csodálkozva láttuk, hogy itt nem svédasztalos a kínálat, kijelölt asztalhoz ülhettünk az ablak mellé, és egy fiatalember hordta folyamatosan az asztalunkhoz a mennyei mannát...frissen facsart narancslé, forró palacsinta, pacsa,  péksütik, marokkói mentatea, caffe latte, gyümölcsök, olíva, joghurt, vaj, jam, méz, sajt, és később érkezett meg a biciklis kiszállító által hozott friss, magokkal szórt baguette... A felvágottat/stifit  majd hozzáképzeljük. ..Rendesen feltöltöttük az energiaraktárunk, és nyakunkba vettük a várost. 

Először a Salét, Rabattól elválasztó folyó (Bou Regreg) torkolata felé vettük az irányt. Halászbárkák, jetski, és ringatozó ladikok tarkították a szép zöld vizet. Nem mondom, hogy nem volt benne szemét, pl. műanyagpalack, de semmi alga, vagy elburjánzott növényzet, avagy hordalék nem látszott. Tinédzserek ugrándoztak a partról hasasokat, fejeseket, bombákat...s közben jókat sikonyáltak, vihorásztak. Ilyenkor bánom, hogy nem tudok úszni, szívesen csobbantam volna én is ebben a fülledt 30 fokban. Horgászok is lobálták a csalijukat, több-kevesebb sikerrel. Horgonyzott egy nagy kalózhajó is, ami most étteremként funkcionál. 

A parti sétány is tiszta, gondozott volt, egymás mellett sorakozó teraszos éttermekkel, hasonló menükinálattal. 

Leültünk egy óriási, 3 rendőr által irányított körforgalom közelében egy nagy téren és lestük a közlekedőket. Megérte ott trónolni félórát, hisz csuda egy világ van itt kérem! Enduro motorok, dugig megrakott kisteherautók, feketén pöfögő kamionok, Daciák minden fajtából, luxusautók és a körhinta kocsijai kavircoltak körbe. Tényleg! Akkor vitték le ezeket a szines gyerekautókat a partra, és nemcsak a járdán, hanem a nagy forgalmas úton is csorgadoztak ezek a kis akkus  játékszerek.

A parton haladtunk tovább, majd egy gyönyörűen gondozott parknál befordultunk a belváros felé. Megérte felfelé caplatni, hisz a Hassan torony és a 12.század után megmaradt mecsetfal, plusz az a 348 oszlopmaradvány,  a dél-nyugati és-keleti részen magasba ívelő két épület (V. Mohamed mauzóleuma) értéket adott a mai napnak.

A bejáratokat lovasőrök védik, és pompás pálmaliget veszi körül, melyre gyepmester vigyáz a fütyülőjével, és jelez, hogy ne taposd le a pázsitot. Voltak rakoncátlankodók... természetesen nem mi! 

Délutánra fordult az idő, így Fatti hangoskodó gyomra adta az ukázt, hogy valami helyi finomsággal kényeztessük magunkat.

Egy utcai kiülőst választottunk: marokkói mentateát, helyi fűszerezésű grillcsirkét-vegyeskörettel, kacsamájat-hagymászsírral, grillezett laposkenyérbetöltött gyroshúst-vegyesköretágyon nyammogtunk. Illetve a gyros-os szendvicsfélét vacsorára elcsomagoltuk. 

Jóllakottan folytattuk felfedezőutunk, ami most egy végetnemérő piacon át vezetett...bármerre kanyarodtunk, mindig folytatódott a bazár ...mondjuk én női fejjel élveztem...Annyi cipő, ruha nincs is a világon, mint ami itt volt. Rengeteg új márkát ismertünk meg: Calvim Kleim, Gugci, Youis Vujton, Nikké és Adodis...már majdnem bedőltünk nekik... 

A sikátorokban találkoztunk egy bojtossapkás táncossal, már láttunk ilyet Tiktok videón, és Fattikám szívesen támogatta néhány centtel a művészt is.

Megvettük a sűrű narancs pulpyt és hazakecmeregtünk. Felmentünk a tetőteraszra és a kellemesen fújdogáló szellőben vártuk a napnyugtát.

Az óceán felett köd uralkodott, így ezt a konkrét naplementés romantikázós programot elnapoltuk.

Égett bőrünkre a hűvös zuhany nem volt elég gyógyír,  de pár nap, és európai keseségünk bebarnul, és beolvadhatunk e berber közösségbe....vagy nem.

Folyt.köv...