Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újabb BKV-s jelölt

2013.05.14
Újabb BKV-s jelölt Vasárnap hajnalba, már az első busszal indultam Pest déli csücskéből, hogy 5.30-ra a Hősök terén lehessek. Minden ment, jött a pontos időben, csak a Deák téren akadtam el egy pindurt egy legényben. Leszálltam a kék metróról, és a mellettem lévő kocsiból kiszállt két egyenruhás jól megtermett, de nem dundi „pernahajder”. Elkaptam az egyik pillantását, mint babos kötény a lehulló meggyet. Siettem a mozgólépcsőhöz, ők előttem voltak, s a fiatalember előzékenyen maga elé engedett. Rámosolyogtam köszönés gyanánt, s éreztem tekintetét a szürkemintás harisnyámon át! Váltottam metrószínt, mert a sárga felé igyekeztem, amikor is a hosszú folyosón visszanéztem. Ott beszélgettek a végén, és a pasi várakozóan lesett felem, járt a szája, én pedig elvigyorogtam magam, mert a fülhallgatótól csak a zenét hallottam. Igyekeztem a lépcsőn felfele, most már éberebb léptekkel, amikor megjelent a látószögemben az ifiember. Megszólított, és gyorsan elmondta szándékait, amit persze kétkedve figyeltem, de hagytam időt, hogy amit akar, megossza velem. Sose lehet tudni! Lehet, ő lesz a hercegem!  Kinézetre, jóképű, kék szemű, izompacsirtát láttam a kedvenc egyenruhámban! Foga is volt az eszemadtának, sőt napszemüvege is, de az akkor még rejtély maradt, hogy miért. Elkérte a számom, melyet megadtam, hisz kedvesen beszélt, nem tűnt szexbetyárnak! Már a metrón felhívott, s lelkesen udvarolt. Majd a buszon is hallatta a hangját, amikor vágtattunk a szlovák határon át. Hazafele, este is beszéltünk, s megtudta a bkv-s útvonalam, így oda kérte magát szolgálatba, mert ugye ellenőr volt a kis búgócsiga!  A Keletinél még találkoztunk, megtudtam, hogy dohányzik, mert egy slukkra a felszínre felszaladtunk. Kellemes volt a beszélgetés, de nem engedtem közelebb, a dohányszag miatt hátráltam eleget. Elbúcsúztam két puszival, és a másnapra ígért randival. Úgy pilledtem el, mint akit fejbevágtak, mély kómából ébresztve a mobilom csörgetett fel, s a kis virgonc pasi érdeklődött, hogy nem felejtett em-e el a mai randit, mert ő be van sózva, nem akarja elszúrni az esélyét. Mosolyogtam csak, bár még égett a szemem az álmosságtól, s ő megígértette velem, hogy fél órával előbb ott legyünk…hát jó, miért ne!? Miután letettem a hívást, megnéztem az időt, épp ¾ 5 volt. Na, ekkor hirtelen megszidtam a rokonait, mert szükségem lett volna 48óra után egy hosszabb mélyalvásra, de egye fene, a mátkaság miatt ezt is kiálltam!  Nem tudtam visszaaludni, csak járt az agyam, hogy most megint mibe mászok bele, hisz a dohány miatt dobtam már ki pár pasit a közelemből…sajnálom, de se a hajam, se a ruhám nem szereti, ha tartósan a macis öblítő helyett a bűzrudat kell éreznem. Nem hiszem, hogy erre megint kapható vagyok, így eldöntöttem, hogy a randin kíméletlenül szigorú leszek. Fekete miniruhát, fekete cipőt, bordó harisnyát, bordó táskát választottam ki, Rúzs és némi smink még hiányzott, amikor rámcsörgött. Utálok pasit hivogatni, ha neki van mondanivalója, de mivel fontosnak tartottam az első alkalmat, megtettem, s a késedelmét elkönyveltem. Elhebegtem, hogy 20-25 percet én is késni fogok. Előbb értem oda, mint ő, várakozó álláspontra helyezkedtem, és pillogtam körbe, hátha megtekintem. Eltelt negyedóra, már szemeztem a visszainduló busszal, hogy mindjárt elérem. Akkor jelent meg a hercegem, teljes pompában, illatfelhőjét felémhozta a szél, s az állam is leesett a látványtól! S mindezt miért? Mert Őfelsége, mint egy kakadu, virított a nép közt, hisz hófehér paripa helyett szikrázóan fehér kapucnis felsőt viselt, ami nem is volt hajmeresztő, de az alá felvett piroskockás ing már szembetűnő volt, fekete farmerszerűséget, és patyolatfehér sportcipőt sikerült magára vennie. Csinos kopasz fején napszemüveg, nyakában meg egy akkora fuksz, hogy egy teherhajó elsüllyedne. A kutyaláncnál vastagabb ezüst színű szemekből díszelgett, kirakva az ingből, a felsőn terpeszkedett. Nem nyerte el a tetszésemet! Amivel überelte, az a cigaretta volt a kezében. Köszönés után is ez volt az első megjegyzésem, hogy „Illatos Kend, de az a cigi sokat ront a helyzeten”. Erre fintorgott, és a cigit elhajította, mire megint kifakadtam: - Mit csinálsz? Van kuka, és csatorna is… Miért dobtad csak így el? Nagyon mérges lett, hogy az előbb még nem tetszett, hogy cigizik, most meg az nem tetszik, hogy eldobja. Nem akartam már magyarázkodni, mert olyan hangsúllyal vágta oda: - Mi van? Mi a bajod? Mondtam, hogy dohányzom, nem? Csendben voltam egy percre, hogy ezt átgondoljam. - Szerintem ez nekem nem fog menni, hazamegyek! Fordultam a busz felé, s ő csak ennyit jegyzett még meg: - Menjünk a francba haza, ennyi elég volt nekem is! Tudom, hogy én vagyok az intoleráns, a hisztis tyúk, meg a kollaboráns…meg minden, ami negatív. De már apukám is megmondta, hogy vigyázzak, a kopasz kigyúrt palikkal, nem nekem valók, kerüljem őket több méterről, nem hogy vitába, pláne kapcsolatba merészkedjek velük! Bár nem ő a mentorom, de ezt józan ésszel eldöntöm, hogy inkább maradok a fehér lovas, királynős királynál, mint egy ilyen pökhendi szamárnál. Azt hiszem, ha van egy etalon, akkor az alább nem adom! Eladó-kiadó most a szívem! ;)
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.